Papagáj vagy fehér veréb?

Amikor meglátok egy hullámos papagájt, mindig egy régi-régi történet jut eszembe. Nagyanyámnál voltunk vidéken. Szombat este épp a kacsákat etettük és azt néztük melyikük olyan kereken formás, hogy a vasárnapi ebédként végezze. Egyszer csak odaszállt egy papagáj és vidáman elkezdett csipegetni, annyira tetszett neki a kukoricadara, hogy még csipogogott is hozzá. Mondom a Mamának, Jé ez egy kis hullámos papagáj! Ugyanmár ez egy fehér veréb, szokott idejönni - volt a nagyanyó válasza. Dehogy is! Ez papagáj! - erösködtem tovább - Pesten ezért 200 Ft-ot kérnek az állatkereskedésben. Na ekkor valami elképesztö és gyors dolog történt. Nagyanyám egy távolugrót meghazudtolóan vetette magát szegény jószágra! A kacsáknak még odébb totyogni se volt idejük. Viszont a madárka nagyanyó két kezében volt bezárva. Természetesen hazajött Pestre. Flegma Frederika nevet kapta és kalitkában élte tovább életét. Magának való leányzó volt, de annak is az érdekesebb fajtájából, mert a fiúkat nem szerette. Legalább 3 fiú szebbnél szebbek elpusztultak mellette, de a matróna még mindig élt. Hja, kérem tojást sohasem rakott, igy az utódnevelés nem vett el egy percet se az idegeiböl.

Tudom, hogy ö nem hullámos hanem jákó... de attól még a fenti szösszenetre asszociáltam a láttán.