Történt ugyanis, hogy mint napközben többször - de az éj beálltával még többször - idegen tappancsok caplatnak át a teraszon. Az egyik vörös-fehér bundájú nagyfejü kandúr éppen átvonult, mikor Luca azt hitte nem jól lát.
Jé, megint egy kollega! - gondolta és rányervogott. Az a nyavalyás pökhendi macskája még csak a fejét se forditotta Luca felé. sétált tovább kényelmesen.
Luca ismét szólt neki, de semmi reakció. Mivel a hintaszékben ültem, azt a részét már nem tudtam megállni szónélkül a vizitnek, mikor lepisilte a cirokseprüt. Rászóltam ezt, hogy gondolod fiatalúr?? és felém fordult... vagyis nem süket - szimplán csak beképzelt ökelme. Vagy nyelvi problémák vannak a macskák között is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése