Csiped? Lett egy chiped

Lucával elmentünk a dokihoz. Nagyon kedvesek és aranyosak voltak vele. Becézgették, simogatták... úgy be volt tojva szegénykém, h még morogni és karmolni is "elfelejtett". Kapott chipet - no nem a sajtos ropogóst, amit szeret - ezt a fajtát a lapockája bőrébe bökték egy hatalmas tűvel. Oda se bírtam nézni. Bezzeg a párom az végig nézte, már csak azért is, h biztos legyen benne, h ennyi pénzért megkapja. :-) Útlevele is van már. Igy aztán semmi akadálya, h világjáró macska legyen belőle. Csak aztán egy reggel nehogy arra ébredjünk, h a macsek  - vállán egy piros pöttyös batyut lobálva - világgá megy egyedül.

Kiváncsi

Aztán itt van a másik véglet. Tiszta átjáróház a lakás mióta áruljuk. Jönnek vadidegenek, a kutya már nagyon unja, mert nem is ugat. Szól a kaputelefon fogja magát és bevonul a házikójába.
Bezzeg Csoko! Ha neki szimpatikus az illető hangja, rögtön megszólal. Ha választ is kap, akkor előjön és addig tekergődzik a lábánál, míg le nem hajol az illető megsimogatni. Aztán tovább vonul, magasra emelt farokkal, jelezvén: Rendben, csak ennyit akartam tőled ember. :D
Dumált az ajtó előtt ülve, hol a gyerekre, hol az ajtóra nézve, míg rá nem jöttünk, hogy ki akar nézni. Pontosabban meg akarta nézni honnan jön az a sok idegen.

Egy laza mozdulattal kiugorhatott volna a kézből, de eszébe se jutott, mindössze kíváncsi volt a lelkem.

Bünti van?

Naponta be lesz zárva legalább egy félórára-órára. Nincs mese, muszáj lesz hozzászoknia a ketrechez. Pedig ahogy tapizom szegénykém nem ez izompacsirta - így már ketrecharcos se lesz belőle ebben az életében. De rafkós nagyon - az tény.
Először lefekszik és olybá' tűnik, mint aki megadta magát a sorsnak. Olyan, mint egy "jól nevelt" cica. Szemében persze ott van, hogy "büntess csak hálátlan 2lábú, nem követtem el semmit, de zárd be szegény ártatlan macskádat!" 

Na de amikor azt hiszi nem látjuk, jön a box! Pörög-forog, mint egy vidra és azt keresi mit rághat szét mérgében. Szegény játékpatkánya, erről hosszan tudna mesélni. A szállító 40 centis körzetében bármit talál becibálja magához a rácson át. Nem semmi! :DD

Macska-ember 1:0

Küzdünk Lucával. Egyenlőre a macska áll nyerésre.
Valahogy mégis el kéne vinni az állatorvoshoz - legalább kétszer. Egyszer oltásra, majd egy hónap múlva tesztre és chipezésre. Csak így tudjuk magunkkal vinni külföldre. A repülőn mit fog művelni? Ajaj!  Nagyon nem akarja a szállítódobozt belülről megismerni.
Tegnap a gyerek próbálkozott vele, szép szóval és - gondolom - némi harccal de aztán feladta. Nagy csata lehetett, de a macska győzött - átmenetileg.
Jövő héten mi jövünk az urammal. Meglátjuk. Mi ketten vagyunk, viszont a macskának  csak egyetlen, de nagyon erős meggyőző érve van, egészen pontosan a 10 körme. :)) Aztán, hogy az állatorvos, hogyan varázsolja elő a dobozból? Az már az ő problémája. :)