3.17.2013
Végre Valaki
Úgy megörültem, hogy végre Jolimama hozzászólt a kézimunkás bloghoz. Az, hogy tetszett neki a stólám is öröm, hiszen Ő maga gyönyörűeket tud alkotni. Az örömöm igazából annak szólt, hogy hiányolta az állatkert lakóit. Beadtam a derekam, legyen! Ezekkel az állatkákkal úgyis történik mindig valami, ha másoknak is mosolyt csal az arcára, akkor még jobb! :))
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Jaj, de jó, megtaláltalak:-))))
VálaszTörlésKöszönöm. Nagyon várom a tappancstörténeteket.
Nekem hihetetlen sok örömet és ha hiszed, ha nem, segítséget ad ez a kis jószág.
Igy van, aki nem élt macskával egy lakásban, az nem tapasztalhatta, hogy a macskának szolgája van, a kutyának gazdája. :-)
Törlés